Illeték mértéke

Lakástulajdon öröklése, ajándékozása esetén az illetéket a lakástulajdonnak az illetékekről szóló törvény szerint számított tiszta értéke után kell megfizetni kiszabás alapján pénzben. Az illeték megfizetésére a szerző fél köteles.

I. csoport	az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá)	öröklésnél 2,5% ajándékozásnál 5%
II. csoport	az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére	öröklésnél 4% ajándékozásnál 8 %
III. csoport	minden más örökös/megajándékozott terhére	öröklésnél 5% ajándékozásnál 10%

Illetékének mértéke lakástulajdon vagyonszerzésekor

Lakástulajdon megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakás forgalmi értéke, az illeték mértéke pedig:

1.  4 millió forint forgalmi értékig 2%,

2.  a 4 millió forint forgalmi értéket meghaladó rész után pedig 6%

Amikor a fizetendő illeték összegét próbálják kiszámolni, ne felejtsenek el utánanézni az igénybe vehető illetékmentességeknek és illetékkedvezményeknek!

Illeték résztulajdon vásárlásakor

Hogy mennyi illetéket kell fizetni akkor, ha valaki nem az egész ingatlant, hanem annak csak egy részét szerzi meg, egy példán keresztül mutatható be a legkönnyebben: Tételezzük fel, hogy egy 10 millió forintos forgalmi értékű ingatlan tulajdonjogát valaki 50 százalékos tulajdoni arányban szerzi meg. Ebben az esetben az illeték alapja az ingatlan forgalmi értékének az 50 százaléka, azaz 5 millió forint. Az 5 millió forinton belül 2 millió forint (a 4 millió 50 százaléka) után 2 százalékos illeték mértékkel kell számolnia, míg a fennmaradó 3 millió forint után 6 százalékos illetékkel.A fizetendő illeték összege így 40 000+180 000=220 000 forint. A fenti levezetésből jól látszik, hogy lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal - jelen esetben 50 százalékkal - arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illeték, míg az ezt meghaladó rész után már 6 százalékos illetékkel kell számolni.

Illeték alapjának kiszámítása

Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláskor lakásépítési kedvezményben részesült, ennek összegét a forgalmi értékből - vagyis az illeték alapjából - le kell vonni, az alábbi esetek kivételével:

1.  lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete;

2.  kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete;

3.  lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetőleg a korábbi lakástulajdon eladása esetén, ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdont haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket

4.  a lakástulajdon forgalmi értékének 50 százalékát kell az illeték alapjának tekinteni akkor, ha a lakástulajdont állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás bérleti joga ellenében ruházzák át

Illeték kiszámítása, ha az eladott lakás árából újat vásárol

A gyakorlatban jóval sűrűbben előfordul, hogy valaki előbb a már meglévő lakását eladja, és annak vételárából vásárol új lakást. Ha ilyenkor a meglévő lakás értékesítése és az új lakás megvásárlása között legfeljebb 1 év telik el, akkor az illeték alapjának a megvásárolt és az eladott lakás - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értéke különbözetét kell tekinteni (az előző lakás értékesítésére a vásárlást követő egy éven belül is sor kerülhet). Ebben az esetben a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet és használat joga csökkenti a lakás forgalmi értékét. Ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. A vevő a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az illetéktörvényben foglalt feltételeknek megfelelt .

Illeték mértéke több lakástulajdon egymást követően történő eladása és vásárlása esetén

Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni (ez a szabály csak a magánszemélyek vásárlására alkalmazható, cégek, szervezetek esetében nem). Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, a vásárolt lakások forgalmi értékének megfelelő, teljes illetékes kötelese megfizetni. Amennyiben a vevő már rendelkezik lakással az újabb lakás megvásárlásakor, és a meglévő lakást nem kívánja eladni, az új lakás teljes forgalmi értéke után köteles az illetékfizetésre.

Ingatlan haszonélvezeti és használati joga

Ha a vagyonszerzéssel egyidejűleg haszonélvezetet vagy használatot is alapítanak az ingatlanon, akkor a vevő tulajdonjogán túlmenően valaki másnak is lesz valamilyen joga azon. Ez a jog vagyoni értékkel bír (vagyis úgynevezett vagyoni értékű jog), és a tulajdonos számára csökkenti a megszerzett ingatlan értékét. Emiatt az értékcsökkenés miatt a tulajdonszerzőnek csökkentett forgalmi érték után kell illetéket fizetnie, vagyis a forgalmi értékből le kell vonni a vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat értékét. A haszonélvező, használó a haszonélvezet, használat e számított értéke után fizet - a szerzés jogcímének megfelelő - vagyonszerzési illetéket. Ezt a csökkentett illetékalapot kell figyelembe venni akkor is, ha

1.  az ingatlant úgy idegenítik el, hogy azon az elidegenítést megelőzően már fennálló haszonélvezet, használat fennmarad (feltéve, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezetről, illetve használatról van szó);

2.  az ingatlan elidegenítése során az ingatlanra vonatkozóan az átruházó személy haszonélvezeti, használati joga fennmarad (ez utóbbi esetben a haszonélvezet fenntartása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes);

3.  a haszonélvező vagy használó maga szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát

Illeték alapjának kiszámítása használati, haszonélvezeti jog esetén

A csökkentett illetékalap meghatározásához először ki kell számítani a haszonélvezet, használat jogának értékét. A vagyoni értékű jog értékének kiszámításánál a vagyoni értékű jog egyévi értéke a kiindulási pont, ami a vagyoni értékű joggal terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részével egyenlő. Másként számítják az értéket attól függően, hogy a vagyoni értékű jog meghatározott vagy határozatlan időre szól-e:

1.  A határozott időre szóló vagyoni értékű jog értéke a fentiek alapján számítandó egyévi érték és a kikötött - meghatározott - évek szorzata. A törvény azonban a határozott időre szóló vagyoni értékű jog értékét maximálja, az ugyanis nem haladhatja meg

2.      

o  az egyévi érték 20-szorosát, illetve

o  természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat jogánál az egyévi értéknek az életkorhoz rendelt többszörösét (azaz tízszeresét, nyolcszorosát, hatszorosát, négyszeresét).

3.  A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egyévi érték ötszöröse. Kivételnek számít az az esetet, amikor a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed

Haszonélvezeti, használati jog értéke az életkor függvényében

Amikor a határozatlan idejű vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, a jog értékét az illető személy életkorának alapulvételével a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

1.  25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,

2.  25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,

3.  51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,

4.  65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese

Életkor szerinti számítás több személy esetén

A vagyoni értékű jog számítása szempontjából még az alábbiaknak van jelentősége:

1.  ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, a fenti szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó;

2.  ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. A vagyonszerzési illetéket az egyes jogosultak olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jogok értéke ezek együttes értékében képvisel;

3.  ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó

 

Oldal: Illeték mértéke
Ingatlan-Hitel-Biztositás-Befektetés - © 2008 - 2025 - ingatlan-hitel-befektetes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat